Kritizálás, kötözködés


   Vajon jó módszer kritizálni kedvesünket, vagy párunk munkáját? Jó módszer belekötni, beleszólni szerelmünk tevékenységébe? Még egy másik ember munkáját vagy magát az embert sem célszerű kritizálni, belekötni annak munkájába, nemhogy azzal az emberrel eljátszani ezt a „játékot”, akit szívből szeretünk.
Érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon mit él át az a fél, akinek például a külső megjelenését kritizálja kedvese, vagy beleköt kedvese főzési módszerébe. Vajon hogyan élheti át a kritizálást, kötözködést kedvesünk, mit érezhet olyankor? Vajon ebbe belegondol a kötekedő fél? Vajon belegondol abba, hogy ezzel mit okoz a másiknak? Számításba veszi, hogy ennek mi lehet a hosszú távú következménye? Valószínűleg nem, ezért kritizál/kötözködik…
Azt olvastam, hogy ha valaki kritizál valakit, akkor a kritizáló fél saját magát sem fogadja el, ezért mondja azt, amit. Vajon mi tévők lehetünk? Vajon hogyan kellene tenni ez ellen? Egyáltalán kell ez ellen tenni? Ha már számtalanszor mondtuk a kötözködő félnek, hogy ne tegye, mert az nekünk nem esik jól, ha már számtalanszor megkértük, hogy ne kritizáljon, de mégis megteszi, akkor vajon milyen út vezet a hőn áhított változásig? Vajon milyen módszerrel tudnánk elérni azt, hogy a piszkálódó fél „leszokjon” a kritizálásról, kötekedésről? Mi a véleményetek? Milyen ötletetek van? Vagy nincs olyan általános recept egy emberre sem, amitől észre veszi magát, és rájön, hogy megbántja a másikat?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése