Konfliktusmegoldó stratégiák

Én úgy gondolom, hogy a közös életben adódó krízishelyzetek alkalmat nyújthatnak egy új és magasabb szintű kommunikáció és együttműködés kiépítésére. Ugyanis egy kapcsolatban felmerülő krízis nem szükségszerűen vezet a kapcsolat végéhez. A veszekedés, vitatkozás témában említést tettem a konfliktus megoldó stratégiákról. Ebben a cikkben bővebb, részletesebb információkat olvashatsz mindegyik típusról.

A konfliktuskezelés módjában öt konfliktusmegoldó stratégia ismert. Többnyire minden ember alkalmazza mindegyik stratégiát, azonban helyzeti tényezők szerint sajátosan előnyben részesítheti egyiket-másikat. A következő stratégiákról van szó:

Győztes/vesztes stratégia:

A konfliktusban álló felek, a szándékok, elképzelések olykor erőszakos megvalósítására törekednek. A konfliktust harcként értelmezik, győzelemre, a másik legyőzésére törekednek.
A győzelem igényét sokféle tényező motiválhatja: érdekek, szükségletek, meggyőződések stb. A konfliktus során a saját érdekérvényesítést akadályoztatva érezve, gyakran feltámadó harag következtében a résztvevők ellenségekké válnak.

A szokványos napi konfliktusokban szembetűnőek a stratégia hátrányai: rendszerint csak az egyik fél érdekei érvényesülnek, következésképpen ő éli meg pozitívan a helyzetet, ezért akár indokolatlanul más helyzetekben is alkalmazhatja. A másik fél így azonban szükségszerűen vesztes lesz. A győztes/vesztes stratégia rombolja a vesztes önértékelését, és újabb feszültségeket szül.

Alkalmazkodó konfliktusmegoldó stratégia:

Aki ezt a stratégiát választja, félelemből, kényszerből vagy megfontolt döntés után lemond saját érdekeinek, vágyainak érvényesítéséről a partner javára. A mindenáron való alkalmazkodás veszélyes stratégia. Eredményeként nem fejlődik megfelelően az a belső erő, amely a mindennapi konfliktusok megoldásában lényeges. Ha az egyén meg akarja őrizni és erősíteni egyediségét, személyiségének integritását, el kell fogadnia a kitaszítottság, a kiközösítés kockázatát.

Elkerülő konfliktusmegoldó stratégia:

Nagyon gyakran alkalmazott stratégia. Alkalmazója a helyzet elemzése, a viszony minősítése alapján, valamint a győzelmi esélyek mérlegelése alapján használja a stratégiát. A tagoknak igazuk biztos tudatában sem mindig ésszerű kiállniuk annak védelmére. Leginkább akkor alkalmazzák, amikor bizonytalanok a helyzet megítélésében, esetleg hatékony eszköz hiányában a helyzet spontán oldódásában bízva későbbre halasztják a megoldást.

Kompromisszumkereső konfliktusmegoldó stratégia:

Olyan közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét fél számára kielégítő. Egyenrangú felek között gyakori megoldásmód, időt és lehetőséget ad jobb megoldások keresésére, nem rombolja a kapcsolatot. A kompromisszum gyakran csak törékeny egyensúlyi állapotot eredményez, az erőviszonyok változásával az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik.

Problémamegoldó - győztes/győztes – stratégia:

A résztvevők a probléma olyan megoldására törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyőződései érvényesülnek. Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében.

A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett. A megoldáskeresés folyamatában lehetőség adódik egymás mélyebb megismerésére, a szándékok, szükségletek feltárása során a kapcsolat elmélyülhet, és lehetőség nyílik egymás eddig nem ismert értékeinek felfedezésére.

A problémamegoldó stratégia alkalmazásához kulcsfontosságú a konfliktusmegoldás szándéka. Nem kaphat helyet a harag, a megbántottság, a sértettség fenntartása; a feleknek ezek pozitív feldolgozására kell törekedniük. A harag akadályozza a problémamegoldó stratégia alkalmazását.

A problémamegoldó stratégia együttműködést feltételez, és az alkalmazótól tudatosságot, önkontrollt, jövő felé irányultságot, mérlegelést igényel. Amikor válaszolunk a konfliktusszituációra, fontos, hogy mérlegeljük a következőket: a szituáció azonnali választ kíván vagy halasztható; megfelelő-e a rendelkezésre álló időmennyiség; mekkora intenzitású érzelmeket váltott ki a konfliktus a résztvevőkből, szükséges-e először a feszültségek csökkentése, az indulatok "lehűtése". 

A problémamegoldás lépései:

1.  A probléma meghatározása; 
2. Azoknak a személyeknek a meghatározása, akik a konfliktusban érintettek (fontos meghatározni, hogy az érintettekre érzelmileg hogyan hat a szituáció, milyen szükségletek, vágyak, elvárások, értékek motiválják a szituációban érintettek viselkedését); 
3.  A megvalósítható és hatékony megoldások összegyűjtése, mérlegelése; 
4. A legjobb megoldás kiválasztása; a kiválasztott stratégia melletti elköteleződés; 
5.  A megoldás kivitelezése; 
6.  Ellenőrzés.